Nem akarok remény nélkül élni . Hitetlen lélekben fény felé nézni . Bízni szeretnék , hogy szebb lesz a holnap . Békésen kapaszkodni erős két karodba . Megtartasz ? Elbírsz tán ? Vagy túl sok vagyok neked ? Kérdések keringenek ....válaszok helyett . Félek .....elveszik minden szép pillanat .....mert a zúgó homok mindent betakar ...
Zenélni szeretnék életem végéig . Dallamok között táncra pördülni . Suhanni a fényben ....lágy könnyű ruhában . Felhőbe bújni mikor valaki bánthat . Érezni akarlak ma és holnap is . Veled feküdni este ....s reggel ébredni . Táncolni akarok ....talán túl sok ez neked . De az életem végre teljes kell hogy legyen ...
Aki folyton mások után megy, az csak fenekeket lát.
Csak a döglött hal úszik mindig az árral.
Kritika nélkül nincs fejlődés.
A politika olyan, mint az ablakpucolás ..a mocsok mindig a másik oldalon van.
A jóindulat olyan, mint az oxigén. Csak akkor vesszük észre, amikor fogyóban van.
Tudni kell ...
Zubor Csaba: Ellentmondás
Miért kellene megfelelnem Annak, ami nem értékrendem?Miért érezzem, hogy tévedtem Ha én inkább ezt nem követem?
Miért álljak be tornasorba Ha rossz irányba megy a csorda?Mondhatod, hogy én vagyok különc De utánozva miért vagy különb?
Mindenki csak ...
18 év feletti tartalom... Minden igazság pillanatnyi, a dekonstrukció fontos
Ami engem boldoggá tesz ....nem egy múló pillanat . Sem egy elrejtett álom..... ami , csak álom marad . Boldogságom két karodban ....szived mélyén rejlik meg . Amikor látom rajtad .....hogy fontos vagyok tenéked . Nem tudhatom meddig tart még ......de áldássá lehelem .Mert bennünket összekulcsol.... egy rég vágyott szerelem ...
Külvilágodban azt látod ...amit bensőd fénye sugároz . Ezért kell , hogy csendesedjél .....ott legbelül éledezzél . Megtartani a nyugalmat ....szembenézni önmagaddal . Jó mélyre kell , hogy ássál .....mocsárban tündérrózsát találjál . Érzéseid tegyék széppé ....szavad fénye ...
Zubor Csaba: Tarsadalomkritika
Hazugság és kétszínűség árulója lettem Mindebbe a posványságba fáradt bele lelkem. Rájöttem, hogy nem illek én be a tornasorba. Nem haladhatok én arra amerre a csorda.
Bégetni ugyanazt, máskor másokat megugatsz,Hős magyarként verni mellet, nem tudva hol van ...
Zubor Csaba: Természetvédelem
Mérgezzük a madarakatKi assuk a bokrainkatVédett növény kerül kertbe Csakhogy ezzel megölted te
Ritkasága ott marad szép Hol eredetileg is élMásutt nincs, ez nem véletlen Halálraítélt a kertben.
Tudatlanság miért pusztít?Miért ...
Újjászületni a hallgatásban . Újraéledni egy kiáltásban . Elcsendesedni ott benn magadban . . Felismerni ami halhatatlan . Benned van minden ....igen ott legbelül . Hiába rohansz ....hiába menekülsz . Vívd meg a harcot .....találd meg önmagad . Elmúlik a vihar .....s a napsütés megmarad ...
Szeretem minden kis ráncodat . Szemed alatt.... a szarkalábakat . Homlokod keskeny csíkjait . Arcod rejtett titkait . Szereted e a ráncokat ...mi arcomom oly sok nyomot hagy ?! Látod e bennük a szépséget .....kőfaragó éveket ?! Tudod e , hogy ők alkottak .....bensőmet széppé markolva . Évről ...évre nevelgettek ....hogy a végén jobb ember lehessek.....s ráncaink ...
Zubor Csaba: Parajd
Csíp, ha só kerül a sebbe,
Rá bízták e rút ebekre.
Elherdálták értékeink,
Szétfoszlanak emlékeink.
Pusztul múltunk egy darabja,
Hanyag ország csak úgy hagyta.
Szövettel egy folyót fogni,
Ennyit tudtok és hazudni!
Most már mind csak ...
Ha erőm volna .....biztos kibírnám . Miért fáj úgy benn a távolság . Beleüvõlteném a hajnali napba .....bennem felkelő puszta sivatagba . Merre vagy .....hová lett....a sok szép pillanat ? Miért hagytad .....tán nem látod ..... hogy szívem meghasadt ...
Mint levelet simogató hajnali harmat . Mint hőségben feltünő déli szélsuvallat . Árnyék közt éledező nyári napfény . Kavicsot ékesítő erdei ösvény . Patakban uszkáló szerelmes üzenet . Mint utolsó remény...... fogom meg kezedet ...
Az emberi szervezet nem akar élsportoló lenni.
Alapvetően a teljesen alap biológiai funkciókat akarja csak ellátni.
Tehát nem akar maratonfutó, testépítő vagy egyéb más lenni.
Az edzésre rá kell szoktatni fokozatosan. Aztán kezdődhet a valódi munka az adott területen.
Erről nem igazán szólnak motivációs ...
Az ego ott ér véget, amikor elfogadod a saját hiányodat ...
Sötétből a fénybe lépek ....halkan csendesen . Átsurranok lágy léptekkel ....hozzád Istenem . Megtalálom önmagamban .....lelked szépségét . Fehér kapu ....nyílj ki lassan szivem mélységén . Kitárul e fénylő ajtó ....s én most belépek . Minden mit elképzelek ......valóra ébred . Most már látom a szebb ...
Az idő kereke mostohán forog . Rései közt mélyen ..... süllyedő nyomod hagyod . Léptedet elfedi a sok homok ....szélfújta csöpnyi apró titok . Átformált élet ....át írt sorok . Miért nem szóltak a kerék nyomok ?! Ha kiáltottak volna .....talán megértem . Nem ez az út ami az enyém lett . Akad pár szép múló ...
Csenben maradni a kellő pillanatban . Csendbe rejteni erődet hatalommal . Hallgatva elmenni lelked fényében ....s nem vitázni , mikor úgy érzed azt kéne . A csend nem gyengeség ! Benne van az erőd .....bölcsességed áramlik , ha szádból egy szó sem jő . Találd meg lényed erejét .....hallgass a csendre ! Figyeld a vezetést .....békés kegyelemmel ...